Képzeld el, hogy kisétálsz a kertedbe, belélegzed az eső utáni nedves föld friss illatát, és furcsa látványt fedezel fel: áttetsző, kocsonyás tömegek szétszórva a fűben. Ezek a furcsa, alaktalan csomók tegnap még nem voltak ott, és zavarba ejtenek, és azon tűnődsz, mik lehetnek.
Az ilyen jelenségek a heves esőzések után nem ritkák, és évszázadok óta lenyűgözik és zavarba ejtik az emberiséget. Számtalan mítoszt, tudományos kutatást, sőt bizonyos fokú pánikot is szültek. De mik is pontosan ezek a titokzatos tömegek, és aggódnunk kell-e a jelenlétük miatt?
1. A reggel rejtélye: miért jelennek meg kocsonyás csomók eső után?
Ezeknek a kocsonyás csomóknak a megjelenése, gyakran egy heves esőzés után, sokak számára rejtély. Ezek a kocsonyás tömegek méretükben változhatnak, a borsó nagyságú apró cseppektől a több centiméter átmérőjű nagyobb csomókig. Általában átlátszóak vagy enyhén áttetszőek, és hirtelen megjelenésük szinte varázslatosnak tűnhet.
Az eső bizonyos élőlények átalakulását idézi elő a környezetben. Az általa hozott nedvesség aktiválhatja a szunnyadó életformákat, aminek következtében azok fejlődnek és láthatóvá válnak. Ez az átalakulás különösen gyakori a szerves anyagokban gazdag területeken és a jól nedvességtartó talajokkal rendelkező területeken.
2. Csillagzselé, nyálkagomba vagy valami egészen más?
A kocsonyás anyagok földi jelenlétét történelmileg számos oknak tulajdonították. Az egyik legelterjedtebb a „csillagzselé”, egy olyan anyag, amelyről úgy tartják, hogy meteorrajok során hullik az égből. A tudományos magyarázatok azonban gyakran földi eredetre utalnak.
A kocsonyás tömegek formájában előforduló myxomycetesek egy másik lehetőség. Ezek az élőlények azért lenyűgözőek, mert egysejtű amőbaként létezhetnek, és nagyobb struktúrákat alkotva aggregálódhatnak. Azonban nem minden kocsonyás tömeg myxomycetes; némelyik különálló entitás, például a cianobaktériumok.
3. Fedezd fel a Nostocot: a cianobaktériumot, amely földönkívüli nyálkának álcázza magát
A Nostoc egy cianobaktérium-nemzetség, amely gyakran felelős ezekért a kocsonyás csomókért. Amikor a Nostoc megszárad, kérges, nem feltűnő réteget képez a talajon vagy a felületeken. Eső után felszívja a vizet, és kocsonyás masszává alakul.
A nostoc telepek több négyzetcentimétert, vagy akár nagyobb területeket is lefedhetnek, és nedves, tápanyagban gazdag környezetben virágoznak. Fotoszintetikus élőlények, ami azt jelenti, hogy képesek a napfényt energiává alakítani, és évmilliók óta a szárazföldi ökoszisztémák részét képezik.
A teljes főzési idő megtekintéséhez menj a következő oldalra, vagy kattints a „Megnyitás” (>) gombra – és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook barátaiddal!
